| Közönséges bojtorján gyógyhatásairól |
2018-04-24 21:46:19 |
| A közönséges bojtorján (Arctium lappa) a fészekvirágzatúak családjához tartozó, hazánkban is előforduló gyógynövény. A gyógynövény szinte bárhol megteremhet, felbukkanhat. Találkozhatunk vele kerítések és vasúti sínek mentén, gyomtársulásokban, erdőkben, mezőkön és vágásokban... |
| Köszönöm |
2018-04-08 18:54:01 |
| Köszönöm Michel Quoist után németből Köszönöm, Uram, köszönöm. Köszönöm minden ma kapott ajándékodat. Köszönöm a frissítő vizet, a jó illatú szappant, az üdítő fogkrémet. Köszönöm munkámat, szerszámaimat, erőmet. Köszönöm a motorkerékpárt, amelyik engedelmesen odavitt, ahova akartam, a motort hajtó benzint, az arcomat cirógató szellőt, a felém köszöngető útszéli fákat... |
| Ne add fel |
2018-04-07 17:57:35 |
| JeepCKing : Ne add fel! Mikor a fájdalom és a kín felordít, és az ég minden vihart ellened fordít, mikor az útszéli faág arcodba csap, és pokoli démonok tépik a hajad... Mikor a reménytelenség leghűbb társad, s nem jön a megváltás, hiába is vártad, mikor a puszta lét is már csak büntetés, mert hasztalan volt a hit, és a tüntetés... Mikor azt hiszed, utadat végigjá... |
| Út a kapu előtt |
2018-04-03 13:41:37 |
| FVillon Út a kapu előtt Kilépett a kapun, és talpa alá simult az út. -Végre! Gyere. Te csak hagyd magad, viszlek. -Ne siess! -mondta az ember -félek. -Tudom. -súgta az út- De, te is tudod, amikor rám léptél, sosem bántad meg. Minden lépéssel több lettél. -Már nem akarok több lenni. Fáradt vagyok. Riasztanak azok, amiket mutathatsz. Az egyedülléteket, a magányt. Az út... |
| Most este van |
2018-04-03 00:10:27 |
| Várnai Zseni Most este van Most este van, lefekszem napomra visszanézek, fáradt vagyok, meleg volt, a hőség elcsigázott, sokat futottam, mentem s a por belepte lelkem, mint utszéli virágot. Napomra visszanézek, beszéltem emberekkel, azok is megsebeztek, szavak tüskéjét érzem, próbálom elfeledni, poros ruhám levetni s aludni hófehérben. Késő van már, elalszo... |
| Csorba Piroska |
2018-04-02 12:58:29 |
| Csorba Pirosk A gyermekkor Mikor ,,kacsalábon" jár a két cipőd, Mikor méretlen és örök az időd; Mikor az ajtókilincshez ágaskodni kell, Mikor az asztalt alig éred el; Mikor a játékból soha nem elég, Mikor a képzelet világot tár eléd; Mikor a homokból lisztet szitálsz, S a sárból édes csokitortát csinálsz; Mikor úgy lépsz az útszéli pocsolyákba... |
| Márai Sándor |
2018-04-01 10:14:59 |
| Márai Sándor Rapszódikus tavasz s véresen lebámul olyan, mint torzó bálvány és szegény szemed kábul és szegény orrod lázad, füled neszez a csöndre s a fák tavaszi lázban mind kibuggyannak zöldbe. Már félkilencre jár tán, lézengenek a járdán, a kávéházban égnek fehér és tompa fények. Mily magányosan járok és senkire se várok kezem szívemre tettem és beszélge... |
| Vándor |
2018-03-29 12:10:24 |
| Vándor roskad le az útszél kövére. Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne! De nem megy tovább! Hogyan érje el, ha olyan nehéz terheket cipel? Amikor indult, erős volt és boldog. Azóta annyi minden összeomlott. Szívében ott a kérdés szüntelen: Mért lett ilyen az út, én Istenem?! Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye, és leperdül az útszéli göröngyre. Aztán elcsendes... |
| Ne add fel |
2018-03-24 18:37:01 |
| Ne add fel! Mikor a fájdalom és a kín felordít, és az ég minden vihart ellened fordít, mikor az útszéli faág arcodba csap, és pokoli démonok tépik a hajad... Mikor a reménytelenség leghűbb társad, s nem jön a megváltás, hiába is vártad, mikor a puszta lét is már csak büntetés, mert hasztalan volt a hit, és a tüntetés... Mikor azt hiszed, utadat végigjártad, s remegő... |
| Ne add fel! |
2018-03-22 10:56:14 |
| Ne add fel! Mikor a fájdalom és a kín felordít, és az ég minden vihart ellened fordít, mikor az útszéli faág arcodba csap, és pokoli démonok tépik a hajad... Mikor a reménytelenség leghűbb társad, s nem jön a megváltás, hiába is vártad, mikor a puszta lét is már csak büntetés... |
|
xMagazin
Következő