Beney Zsuzsa : A burok |
2018-02-26 09:09:25 |
Beney Zsuzsa : A burok A jelen milliárd, számlálhatatlan színe, szaga, és mindaz, ami nem szag és nem látvány, hanem mint más valóság durván súrolja bőrünk, az, ami olyan sok, hogy már észrevehetetlen mind az én s a világ közt építi végtelen rekeszeit e hat... |
József Attila élete (1905-1937) |
2016-07-11 17:32:10 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából József Attila Homonnai Nándor: József Attila portréja 1924 körül Élete Született: 1905. április 11. Budapest Elhunyt: 1... |
BENEY ZSUZSA: HOGYAN vártalak? |
2016-05-29 18:27:26 |
Azt kérdezed tőlem, hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jő az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget - ezer pici jelből tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát, fagyos téli este jégcsap csillagát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret - pedig nem is láttalak még, úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat... |
Anya dúdolja |
2015-06-24 00:21:21 |
Beney Zsuzsa Azt kérdezed tőlem, hogyan vártalak? Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jő az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget, ezer pici jelből tudtam jöttödet. Mint tavaszi reggel a nap sugarát fagyos téli este jégcsap csillagát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret pedig nem láttalak még, úgy ismertelek. Mint a fény az árnyat,... |
Beney Zsuzsa: Lábujjhegyen |
2015-05-22 21:20:17 |
Beney Zsuzsa: Lábujjhegyen Csöndesen, lábujjhegyen menni el. És előtte hallgatni. Nem utólszor hanem most látni először a földet, a borszínű tenger hullámait. A hajókürtre meg sem rezzenni. Beállni a sor végére, mint abba a sorba. Lassan araszolni át az idő marad... |
Beney Zsuzsa: Álom |
2015-04-21 18:37:00 |
Beney Zsuzsa: Álom Álmodtam, álmomban csizmáslegény voltam, héttornyú városba messze vándoroltam. Sehol a világon helyem nem találtam, akárhová értem, mindig odébbálltam. Álmodtam, álmomban copfos kislány lettem, szobám ablakára gyöngyös függönyt tettem.... |
Az én szivárványom |
2015-04-14 22:11:40 |
Az én szivárványom Az én szivárványom tompa színekből áll, útközben elvesztek a színharmóniák, fáradt, megtört szürke és talányos a kék, s nálam már nem izzón vörös az alkonyég. Éjben... |
|