Belépés
Keresés a TVN.HU felhasználók blog bejegyzéseiben
Blog bejegyzések száma: 4354172 db

Mit:

  

Felhasználónév:

   (szűkítés)
  
Találatok:
Találatok száma: 41
Előző Következő
A tenger 2018-10-20 18:55:01
A tenger Megálltam egy zord, hűvös, barna sziklán Mi úgy hevert, mint óriás feje, - Mit leütött egy véres kard, a villám S a síró tenger vérét mossa le, És mondtam: - Tenger! Szörnyű végtelen te! A gondolatom: merész, messzi sajkám Elküldöm kékes titkos éjjeledbe . . . Hol minden hullám egy könnyes sóhaj tán. - . . . Van-e vége a zúgó temetőnek? Hány életnek vagy élő...
A hegyek 2018-10-19 11:09:28
A hegyek . . . Úgy ülnek együtt, mint az óriások Győzelmi ünnep estjén. Egy-kettőnek még csobogva szivárog Patakzó vére testén. Mint roppant sebhely, mély barlang sötétlik; Fenyő-dárdák hevernek, Szélzúgással a harcokat mesélik . . . Sok óriási gyermek. Arrább a vének sok százezer évek Felhői közt merengnek, Csönddé porlik ott a szerelmes ének, Mit messze völgy üze...
Az idő folyójának partján 2018-10-17 19:39:56
Az idő folyójának partján Rászitált az alkonyóra A csillogó halk folyóra, S csókon ért a zsarnok árnyék Egy búcsúzó napsugárt még. . . . Barna esti hab hogy áradt, Sodra vitt egy rózsaszálat. Parti fűzek, balga nagy fák Dalt mondtak, hogy visszatartsák. . . . Pírban égő tiszta rózsa Ki ejtette a folyóba? Játékból egy csacska gyermek? Álmot hordoz vagy szerelmet?...
A sziklacsúcs 2018-10-16 11:21:20
A sziklacsúcs A sziklacsúcsról leszakadt a felleg, Mint koldusrongy a bujdosó királyról, Ki bíbor köntösét magára ölti; . . . És zordon arcán esti fény világolt. Hogy végignézett roppant katonáin, A hegyek álltak csöndben, tisztelegve, - S a messze síkról jött találkozóra Szálló, fekete fogatán az Este. A sziklacsúcs iszonyú homlokán még Villámok kormos nagy sebe söt...
Erdei történet 2018-10-15 21:27:18
Erdei történet Kicsi hangyák nagy serényen Építik a palotát. Erdőföldben ásva mélyen Nyílnak termek és szobák. A trónterem roppant nagyság: Egy gyűszű is belefér. Büszkén, rendületlen tartják: Két kis ág s egy falevél. Bástya őrzi kapuját is: Megholt lepke szárnya az. Védi egy hervadt virág is. Zúgó tél ha ráhavaz, Zord viharok, hogyha tépik, Téli szél ha rátalál...
Éjszaka, éjfélkor 2018-10-13 10:23:55
Éjszaka, éjfélkor Éjszaka, éjfél . . . Tengeren túl, messze Most pirkad. Másutt most jő el az este. E percben: ébred egy kicsi gyerek . . . E percben: kuvik száll a csönd felett. E percben: fázó őrszem álldogál. Sötét házban egy tolvaj lopva jár. . . . A hegylakó, vad, erdei pogány Napot köszönt piruló bérc fokán. A mulatókban forró lett a mámor. . . . Egy bús fiú nagy...
A holdlakók 2018-10-12 11:19:46
A holdlakók Vagyunk sokan itt, holdbanézők; Esti varázslók, éj-igézők, A földi torhoz idetévedt Hívatlan, ámuló vendégek. Lelkünk piacon, városon, Mint rémült gyermek, átoson; Elkóboroltunk valahonnan . . . Palotánk van a messzi holdban. Itt a kincseink nevetik csak, A mi tallérunk egy-egy csillag. Itt ének helyett jajgatás szól. Palástunk szőve holdsugárból És könt...
Felhőárnyék 2018-10-11 19:36:09
Felhőárnyék Mint kis gyermek apja vállán, Ülök egy vén hegyfokon. S a kék égen, szellő szárnyán Vándor felhő átoson. . . . Mintha én is vággyá válnék És vinnének a szelek, Nagy, borongó fellegárnyék Úszik át a völgy felett. . . . Játékházak, csillogó rét, Fényt fürdető hűs patak, Mintha mind elkomorodnék, Hogy az árnyék rája csap, Mint egy roppant távolokból...
Isten szemében 2018-10-08 13:48:22
Isten szemében Isten szeme örökké nyitva, ébren Átnéz az űrön, hajnalon, sötéten. A mindenség milliárd rajza, képe Együtt s külön van az Isten szemébe! . . . Benne fürdenek apró csillagok. Izzó világok fénye ott ragyog. A szitakötő benne suhan el. A bolygó Hold ott pihenőre lel. Leszúrt utas vércsöppje belehull, Holdfényes liget lombjai alul. Őserdőkön a jaguárra lá...
Lépések az éjszakában 2018-10-07 20:17:24
Lépések az éjszakában . . . Londonba jártam téli, zord vasárnap . . . Meghalt a temzeparti város. Kapualjából sok vén kripta-háznak Csönd terjengett ki, hűvös és halálos. . . . Árnyékom, mint viaskodó fegyenc Elszántan tépte el magát kezemből . . . De mint gyermek, kit temetőbe lelsz, Simult hozzám, ha ránk meredt a sarkon Két mozdulatlan, óriási rendőr. És ekkor . . ....
Előző Következő
Blogok, Videótár, Szótár, Fecsegj, Tudjátok?,

© 2002-2018 TVN.HU Kft.