| Kosztolányi Dezső versei |
2020-03-11 20:00:43 |
| KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VERSEI Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. - Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.... |
| „Jól tudja a ti mennyei Atyátok” |
2020-02-12 09:09:52 |
| ,,Jól tudja a ti mennyei Atyátok" (Mt 6,32). Egy látogató a süketek iskolájában kérdéseket írt fel a táblára a gyermekeknek. Hamarosan ezt a mondatot fogalmazta meg: ,,Miért teremtett engem Isten úgy, hogy hallok és beszélek, titeket meg süketnek alkotott?" A megdöbbentő mondat úgy érte a gyermekeket, mint egy kegyetlen arculcsapás. Megbénultan ültek, gon... |
| Paula S. Tizzis versei |
2020-01-27 21:00:46 |
| PAULA S. TIZZIS VERSEI AJAK-RABSÁG avagy a nagy csókcsata Lágyan omlok ama pillanatba, mikor ajkam fogságodba esik a végtelenből az illanatba, a... |
| Rudnyánszky Gyula versei |
2020-01-21 22:00:06 |
| RUDNYÁNSZKY GYULA VERSEI Rudnyánszky Gyula (Özdöge, 1858. május 1. - Budapest, 1913. december 8.) költő és hírlapíró a 19. és 20. század ford... |
| Minden embernek! |
2019-12-23 08:37:04 |
| Pásztorének Én édes Istenem, elepeszt a bánat, Nem találom sehol fából-furulyámat. Hogyan menjek el így Jézus jászolához, Szép énekszó nélkül az égi királyhoz? Daltalan ajakkal csak állok, csak várok, Vigaszt nem találok, sírok, sírdogálok. Nincs nekem furulyám, nincs... |
| Hajdú Levente versei |
2019-12-13 15:15:27 |
| HAJDÚ LEVENTE VERSEI Hajdú Levente (1966. január 8. - ) Legnépszerűbb vers... |
| H.Kohut Katalin: Emlék |
2019-12-03 20:44:43 |
| H.Kohut Katalin: Emlék Amikor kis fámra tekintek, azt érzem, már soha többé nem kell majd hazatérnem, keresnem az otthont távoli világban, hisz senki nem élhet énnálam cifrábban. Telik a kenyérre, akad leves néha, szívemben az öröm felderengő, léha, színhez színt választok, ruhám is ünnepi, kedvemet ilyenkor a remény ellepi. Nem is tudják sokan, mennyire gazdagok,... |
| Nem vagyok én költő |
2019-11-17 12:02:15 |
| Nem vagyok én költő Nem vagyok én költő, de rímes szavakkal; Ha tétovázva is, de áldó ajakkal Én most hálát mondok. Hála-napsugara érintette lelkem, S a szunnyadó dallam életre kelt bennem. És most verset írok. Gyöngyharmatos rétnek színpompáját látva; Ha hűs erdő felém karjait kitárja, Eloszlik a gondom. Béke költözik be zaklatott szívembe, S e fenséges érzés ad to... |
|
Következő