Juhász Gyula: Még egy bátor kiáltás |
2024-04-22 12:43:45 |
,,a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet"( Platon) A szókratészi módszerben az a szép, hogy valójában nem módszer. Sokkal inkább a tudás, a gondolkodás, és ezen keresztül az élet megközelítésének egy lehetséges módja. Öt kardinális erényre helyezi... |
Hamvas Béla tollából |
2024-04-17 17:41:13 |
A Leghalkabb hang Ha füledet megélesítetted, a szellők suhogását mindenütt hallani fogod. A leginkább a csendben. A tengerparton. Téli éjszakákon, amikor fent az égen a csillagok a legtüzesebben ragyognak. A völgyben alkonyatkor néha megállsz és tisztán hallod. A tücsök zen... |
Utassy József: Ámulat |
2024-04-07 12:54:38 |
Utassy József: Ámulat Ha tóra nézel, égre látsz, vonuló nagy vizekre. Napot fáraszt a vén halász, föléfeszül az este. És fúj a szél, és leng a nád, egy sirály vízre csattan. Micsoda csók, micsoda vágy, micsoda alkonyat van! Egry József: Balatoni naplemente Egr... |
Juhász Gyula - Ave |
2024-04-04 21:11:28 |
Juhász Gyula - Ave Üdvözlégy, Alkonyat! Árnyak processziója Mélységes némaság, mely kérdez és felel, Üdvözlégy, titkokat megoldó boldog óra, Melyben fáradt szívem pihenni réved el. Ó áldott pillanat, mely föllobbantja bennem Az elhunyt tüzeket, kiégett napokat, Mágl... |
Gősi Vali - Tükre lennék... |
2024-03-17 16:44:28 |
Gősi Vali - Tükre lennék... Tükre lennék tiszta mosolyoknak, gyűjteném hosszan magamba a fényt, visszacsillannék borús alkonyatban, idézném a tavasz színét, melegét. Ajkamon a hang hiába némulna, a szememben bújó ősi csillogás emlékként élne tűnt mosolyokban: rejtő... |
Varró Dániel versei |
2024-01-29 20:00:52 |
VARRÓ DÁNIEL VERSEI Varró Dániel (Budapest, 1977. szeptember 11. -) József Attila-díjas magyar költő, műfordító. Első verseit 12 éves korában (1989) írta, mely meghozta számára első költői sikerét is - a Bögre azúr című kö... |
Reményik Sándor - A szépség próbája |
2024-01-25 00:32:18 |
Reményik Sándor - A szépség próbája Egy könnycsepp szállt fel valaki szemébe, Mint aranyfelleg alkonyati égre. Mert dal szállt fel egy másik szív tövéből, Örvényes, néma, feneketlen mélyről. A dal kérdezett: igaz dal vagyok?! A könnycsepp igazolt és ragyogott.... |
|