| "Most lassan aláhull a bíbor alkonyat, egy percre visszanéz, majd búcsút int a nap. Egy hosszú pillanatra csend lesz, s áll a lég, mintha minden élő csodára várna még, hisz oly varázsos minden - hátha így marad oly hamar sötétség reánk nem szakad - de lassan, tétován fölkel a gyönge szél vigasztalva sutt... |
Következő