| Téli mesék |
2018-01-15 20:30:31 |
| TÉLI MESÉK ESS HÓ, ESS! Ess hó, ess három napig! Vagy egy hétig egyfolytában! Öltöztesd szűzi-fehé... |
| Az első együttlétek |
2017-12-16 19:06:48 |
| Tarkovszkij AZ ELSŐ EGYÜTTLÉTEK Ha együtt voltunk, minden egyes óra Ünnep volt, istenültünk összeforrva, S nem létezett a földön más. Merész S madártoll-könnyû voltál, szédülés Fogott el, hogyha néztem, hogy robogsz a Lépcsőn, fokokat átszökellve, és Vezetsz a kertbe, titkos birtokodra, Hová mint tükrön túli tájba lépsz. Ha alkonyult, kegyelmesen kitártad... |
| Tallóztam |
2017-10-22 03:59:07 |
| Kaffka Margit Nem hiszek Egy fáradt pille ringott haldokolva Tarlott gallyon, barnás levél alatt. Sápadt falombok halovány árnyéka Remegve űzött őszi sugarat. Nagyon szomorú mese volt az élet. A fán már útra készült száz madár. És mind nekem csacsogta búcsúzóra, Hogy a nyaram sohsem jön vissza már. Be alkonyúlt keserves sóhajomra, És csillagkönnyel lett te... |
| Balla Zsuzsanna |
2017-08-09 07:42:49 |
| Balla Zsuzsanna Kerettől keretig Emlékszel? ...amikor még nem ismertelek, nem voltál, én sem voltam neked. Köd körözött, ágkontúrok sziluettjei magasodtak. Lehet, hogy te rajzoltad, s egy képben vagyunk. Kerettől keretig tart a létünk, ha lépünk, le nem zuhanunk. Bokrok nevét kutattam, azt képzeltem, ha tudom, s mint varázsigét elmormolom, minden valódi, s nem ál... |
| Gyóni Géza SZERELEM |
2017-07-17 06:49:53 |
| Gyóni Géza SZERELEM Nyár volt. A napsütött föld bársonnyal terítve, Szellő se lengeté a lombokat. A perzselő tűz felcsapott a szívbe És izzóvá lett érzés, gondolat. Mélységes csöndben, súgva szenvedéllyel Beszélt az asszony, - mindenik szava, Minthogyha szellő forró nyári éjjel Kicsiny virágra álmot hordana. Ajkára szállt a szív emésztő vágya S ami ott rezgett lo... |
| Kárász Izabella: Nagypénteken |
2017-04-10 13:50:05 |
| Nagypéntek gyásza úgy reám borult, Ragyogott a nap, mégis alkonyult... Csak álltam, álltam a napsugarakban Nagypéntek gyásza zokogott a napban... Én hallgattam a nehéz zokogást És figyeltem a vérző Messiást. Láttam: szemét égette fájdalom, Vérző homlokát, ah, úgy fájlalom. A töviseket, a véres koronáját, A láthatatlan, örök glóriáját. Néztem nagypéntek bűvös lá... |
| Mukli Ágnes: Meglopott csodák |
2016-08-06 17:06:47 |
| Vörösbe alkonyult fenyőfa tükre - fénye, a tóra ráborult szakadt gyönyör - szeszélye. Könnyedén cserélt, ha meglopott csodákat adott a bánatért, -szökésre nincs bocsánat. Az égre hullt havat a lomha tóra szórta, de fáj a gondolat ha sorsodat rabolja. Ahol a táj fehér ragyog a dér a fákra, a nap vörösbe ér, kincseit lerázza. A fénysugár kering a fákra fel,... |
| Itt minden volt |
2016-05-26 17:47:12 |
| Török Sándor Itt minden volt, itt minden múlt, itt minden visszavár. Itt régi nap nem alkonyult, és nem lett ősz a nyár. A pillanat itt megmarad, hát adjatok kezet, a kis sziget mindig szabad, csak emlékezzetek... |
| Csak emlékezzetek. |
2016-01-27 15:27:57 |
| Itt minden volt, itt minden múlt, itt minden visszavár. Itt régi nap nem alkonyult, és nem lett ősz a nyár. A pillanat itt megmarad, hát adjatok kezet, a kis sziget mindig szabad, csak emlékezzetek. Török Sándor magyar író, műfordító és antropozófus 1904. február 25. - 1985. ápr... |
|
Következő