| Dsida Jenő Vágyom emberekre Eddig csak csodáltam a gyümölcsöket, most szeretném mind leszedni már. Eddig beszéltem a fájdalomról, most szeretnék meggyógyulni már. Elég volt a látomás, a pokol, az ismeretlen, polipkarú mélység, melyet bejártam derengő, vérpiros lámpással: most már napfényre vágyom. És vágyom emberekre, jó emberekre, ruhákra, mozdulatokr... |
Következő