| Reményik Sándor - Anteus Végvári - versek Talán-talán indultam volna már; Mint szemfedő alatt egy nagy halott: A hó alatt úgy pihent a határ. Talán-talán indultam volna már... Akkor elibém állt egy öreg fa, És csak rám meredt szörnyű némasággal, És azt kérdezte tőlem, hogy: hova?! Akkor elibém állt egy kis bokor, És megzörrent a szélben gúnyo... |
Következő