Kőhalmi Ildikó (Kavics): Suttogás a szélnek... te szép vagy itt a csendben míg átsuhannak szárnyaid de árnyad s a bánat kékje szűnik bennem bár minden elmúlt eddig még most érzem, hogy ez másról szól, csak vagy, ahogy a szépség, és sose értettem, mért sírnék, szívem és az ég sír velem nem mivelünk telik innen ez az élet a színek évszakát az éj oldja... |