| Nem bírja a tér a világot, kitérne, kitörne belőle, a lányok s a ferde halászok elszállnak a híg levegőbe, oly friss ez a reggeli pára, keveregnek és kavarognak a színek a tomaji tájba nagy képei a Balatonnak. Úgy ég a vidék vörös üstben s a víz is lángol alatta, az asztag is ég keserűen, az ég ég s ég a veranda, lebegve lobognak a székek, a házak, a fák, a vitorla... |
Következő