Valentin napján Február nyitja kikelet kapuját, Bálint is |
2021-02-14 17:35:02 |
Valentin napján Február nyitja kikelet kapuját, Bálint is hozza szerelmesek napját. Vágyait ringató lány szíve lángol, Várja szerelmét, ki valahol távol. A viharos vizek hullámán harcol, Izmos testével elemekkel dacol. Nagyítóval nézi a látóhatárt, Szürke felhők alatt a napsugarát. Rózsaszínre festi a szürkeséget, Lelkébe ülteti a reménységet. Szellő hullámhossza fiúra... |
Érdekes történet Csaba testvértől 01.19 |
2021-01-20 21:11:22 |
410 körül. Favianis (a Duna melletti Mautern), 482. Szeverin életének hátterét a római birodalom összeomlásának és a germán törzsek dél felé nyomulásának viharos időszaka adja. Noricum helyzete vigasztalan volt: fosztogató és gyújtogató hordák pusztították, mindenre rátelepedett a rettegés, a szegénység és a reménytelenség. Ezt megelőzően a 4. századi Noricumban élénk és virágzó... |
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? Sétálni télen |
2020-12-04 08:16:49 |
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? Sétálni télen kigombolt kabátban, szalonnát szúrni fagyos ágra, nem vadászni nyúlra, fácánra. Koldus kezébe kenyeret nyomni, csábítók között hűnek maradni, házad kapuját kitárni, hadd jöjjön hozzád akárki. Kisgyerek könnyét letörölni, senkivel soha nem pörölni, dermedt verébért hajolni porka hóba, más baját sosem hozni szóba. B... |
Kálnay Adél: Kérdés |
2020-11-19 11:04:24 |
Kálnay Adél: Kérdés Lehet-e jónak lenni egy rossz világban, sétálni télen kigombolt kabátban, szalonnát szúrni fagyos ágra, nem vadászni nyúlra fácánra, koldus kezébe kenyeret nyomni, csábítók között hűnek maradni, házad kapuját kitárni, hadd jöjjön hozzád akár... |
Kun Magdolna: A szépség belülről fakad |
2020-11-05 10:50:17 |
A szépség belülről fakad Idővel mikor lehervad arcunkról a fiatalos báj, és megcsillan hajunkban néhány ezüstszál, szomorúkká válunk, és olykor könnyezünk, mert rájövünk, mily gyorsan fut el az életünk. Pedig tudnunk kell, a szépség belülről fakad, hiszen lelkünk... |
Fájó hervadás |
2020-11-03 08:54:11 |
Kun Magdolna Fáj ez a hervadás, ami sorvasztja a testem, s az-az én tudat is, hogy így megöregedtem, mert bizony a tűnő idő engem sem kímélt, elvette hajamnak gesztenyeszínét. S elvette arcomnak fiatalos báját, selymes bőrömnek üde hamvasságát, és elvette tőlem azt a féltett ifjúságot, amire rárótt az élet sok-sok bánat-ráncot. De hiába vette el ifjúságomat, s h... |
|