REVICZKY GYULA : SZERETEM A MAGÁNYT Szeretem a magányt, a csendet, Ha odahúz édes titok. Ott szövök álmot, ott merengek, Megenyhülőn csak ott sírok. Szeretem a világi lármát, Hol elkábul az öntudat, Ha vérező szívembe vágják Unalom, kétség karmukat. S ha örömem van, úgy szeretném Kitárni más előtt magam És ráfonódni, mint a repkény A szívre, mely virágtalan.[/... |