Betonpadon megtört élet A magányos öreg kuporog a padon Vánszorog az álma, elcsúszott a havon Kezeit gyöngéden térdeire hajtja Menekül, de valami mégis visszatartja Feláll, majd ismét visszaül a kőre Árván keres sírt e reménytemetőbe Néz és vár valakire csendben, halkan Fázik, de nem kerül rá szeretetből paplan Ráncbagyűrt kezecskéje pulzusára téved Még mindig ve... |