Előző 
 Következő
|
| Chicagói karácsony |
2018-12-30 19:56:01 |
| Chicagói karácsony Minden este ugyanannál az asztalnál ült a vendéglőben. Azok, akik értenek az ilyesmihez, biztosak voltak benne, hogy rendőrnek még színét sem szeretné látni. Azt mindnyájan észrevettük, hogy nincs valami jó bőrben. Különleges karácsonyi ajándékot gondoltunk ki emberünk számára. Egy régi telefonkönyvből kitéptük azokat az oldalakat, amelyen a rendőrség telefo... |
| szeretettel |
2012-05-15 11:54:53 |
| MINISZTÉRIUM ÉS MISZTÉRIUM Ezt a hősi küzdelmet egyedül vívta meg. Az urával még azt se tudatta, hogy fölmondott Katicának. Titokban kereste föl Drumát is, akinek ügyvédi irodája már benépesült a kárvallott kommunisták rokonaival, mert híre terjedt, hogy micsoda ellenforradalmár, s védelmét mindenki rá... |
| szeretettel |
2012-04-03 14:03:52 |
| KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉDES ANNA KUN BÉLA ELREPÜL Kun Béla repülőgépen menekült az országból. Délután - úgy öt óra felé - a Hungária-szállóban székelő szovjetház körül fölrebbent egy repülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen, s merész kanyarodással a Vérmező felé tartott. A gépet maga a népbizto... |
| Tüzek a végeken |
2011-10-15 15:31:12 |
| Missuray-Krúg Lajos: Tüzek a végeken Előszó az első kiadáshoz Tárgyilagos történelmet írni csak hosszú évtizedek távlatából lehet. De a tisztánlátáshoz szükséges ismernie a történetírónak mindazokat a lelki folyamatokat is, amelyek a leírandó múlt eseményeit irányították. Csak így állíthatja össze a részletek mozaikjából azt az összefüggő képet, mely az illető... |
| Koreai mesék |
2011-01-30 05:50:14 |
| Hjon Dzsingon A tűz (Pul) Szuni, aki csupán tizennégy éves volt, és éppen egy hónapja ment férjhez, úgy érezte - bár mély álomba merült -, hogy ránehezedik valami, mintha egy hatalmas sziklát görgettek volna a mellére. Ha egy szikla lenne, éreznie kellene legalább annak hűvösségét, de az a valami úgy nehezedett galambfiókára emlékeztető törékeny testére, mint a monszun előt... |
| Szikra: Legenda |
2011-01-04 16:43:39 |
| I. A vár alatti erdőséget szürke egyhanguságba boritotta a köd, de fenn az égen a csillagok sokasága tündöklött, csillogott nyughatatlan fénynyel, örök békességben. Némaság mindenütt. Sehol semmi élet. De mégis. A bástya legnyugotibb végén egy ősz női alak áll: Inoka, Halul bég nevelő dajkája. "Rossz szellem", vélik az emberek. "Egyetlen hű szolgám", mondja gyakran a bég.... |
| Marie Under |
2010-02-15 17:11:06 |
| Marie Under: A szülôk bibliája Zizegô lapjait forgattam elégszer, közben egy-egy szó felizzott, mint ékszer, ha szomorú voltam vagy ha vidám. Szemembe ivódtak, szívemre simultak s mindig találtam hozzájuk újat: sugárként fénylett sor sor után. Kinek szeme és ujja e szürke sorokat bogozgatta, betűzte, mindketten túlléptek e földi körön. Mégis, mégis az Írásra... | |
Előző
Következő
|
|
