| Szatmári Delina: Elmennék messzire... Nyugalomra, békére vágyom, Távol a világtól, távol minden zajától, Mert sok ez a borzalom, Úgy érzem, nem bírom. Elmennék messzire, hol Csend honol a szívekben. Ahol csak a madarak énekét hallhatom, Sűrű lombok zizegő színpompáját láthatom, S a csobogó vízesést csodálom. Békét, csendet vágyó képzeletem Már repít is... |
Következő
