| Mint a kotló... - Böjte Csaba testvér gondolata |
2021-02-21 11:25:17 |
| Mint a kotló.... Uram szinte hallom, ahogyan sírva mondod: "hányszor próbáltalak összegyűjteni benneteket, mint a kotló a csibéit, de ti nem akarjátok!" Hallom a hangodat Uram, és nem csak kétezer év távlatából, hanem a mában is! Sírva leborulsz és arra kérsz, hogy mind csibék a kotlóhoz úgy bújjunk Hozzád és egymáshoz, nagy bizalommal, szeretettel e nehéz időkben, mert valóban... |
| Barna József: NOVEMBER Gomolygó, tejfehér köd támad a tájra |
2020-11-04 20:38:42 |
| Barna József: NOVEMBER Gomolygó, tejfehér köd támad a tájra, felszúrja a fáradt Nap, fénylándzsájára. Lélek didergető, gonosz kisszelek fújnak, trüsszögnek a taknyos terek, fázós utak. Mint gyámoltalan csibék kotlósszárny alatt, melengetni egymás fény-szívét összebújnak most a fészekaljnyi szürke toronyházak. Homályos szobafények pislognak vakon, párájuk könnye az álmos... |
| Tavasz |
2020-10-08 20:02:46 |
| Tavasz A kert alatt sok-sok arany van: csibék gurulnak, mint a gyöngy, egyik kapar már - ősi hajlam -, a hangjuk csengettyűzene. A búza közt a sok göröngy mind elmerül, mint kő a vízben. A napfény mintha zengene. A régi torzs ölén a harmat ragyog, a fű fürödve zizzen, a kertben a cinkék dalolnak. Érkezik a fecske maholnap. Füle Lajos... |
| Böjte Csaba gondolata 02.09 |
2020-02-09 22:53:24 |
| "Világítson a ti világosságotok" Mt 5,16 Ezt kéri tőlünk Jézus Krisztus! Gyönyörű kérés, gyönyörű feladat!! A szó, az ige a láng mely nekem adatott!! Viharban, szélben, földi, vagy égi háborúban, hová bújhatnék jobb helyre mint az anyanyelv óvó, védő ernyője alá? Mesébe, versbe, nagy hegyeken túlról jött csodás Evangéliumba bugyolálom az utcáról karjaim közé menekülő gyermekeinket... |
| 1900. január 25-én született Fekete István |
2020-01-26 12:10:26 |
| A téma egyedüli volt és kimeríthetetlen. A természet és benne az ember. Az ember, aki szerette az erdők és a mezők élővilágát..." Aki nagyon szerette az erdőket és a mezőket - 120 éve született Fekete István ............ ................................... |
| Sík Sándor versei |
2019-03-04 22:00:30 |
| SÍK SÁNDOR VERSEI Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. - Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi... |
| Aranyosi Ervin: Egy vers a Nagymamáknak! |
2019-01-23 10:16:52 |
| Az ország összes nagymamája a barátom énnekem! Ők olvassák verseimet, ők hallják meg énekem. Ők viszik az unokáknak könyveimmel a mesét. Ők olvassák altatónak, s lesz az álom meseszép! Ők tudják, hogy milyen érzés, mennyit ér a szeretet. Tiszta szívvel tudnak adni, s nem játszanak szerepet. Ők - ahogy gyerekkorukban - újra tudnak játszani, nem akarnak szi... |
| Sík Sándor : Egy karéj fekete kenyeret |
2018-08-20 08:52:30 |
| Sík Sándor : Egy karéj fekete kenyeret Egy karéj fekete kenyeret Szelnék elétek emberek. Valamit adnék, Valami meleget mutatnék: Egy ember föltakart szivét. Embernek ember: Úgy veszed a versem, Ahogy született, suta-nyersen: A szívemből most bújt ki éppen... |
| Kuckó |
2018-06-27 14:45:16 |
| Kuckó Ez hát a ház, ahol születtem. Hol sírnom kell, hol meg nevetnem, hogy lélegzését hallgatom. Gerendáig ér a fejem, s ha akarnék, hát könnyedén kiléphetnék az ablakon. Itt a kuckó a kályhasutba: rajta limlom, vén birkabunda, - bolhaerdő, de jó meleg! -, négy pár csizma csüng a szúette gerendáról, most is, felette. Avasodnak, penészlenek. Itt nőttem, álmodtam... |
|
Következő