| Csabai Andrea Nekem a vers Nekem a vers egymásba kapaszkodó faágak, lombos árnyékában pihenő fuvallat, csobbanás minden tájon, mint réteken a zümmögő dallam, úgy szólít meg, hogy bennem hazataláljon. Nekem a vers rímekbe fonódó ölelés, vagy épp szabadon szárnyaló madár, könnyedén az égig ér, de zuhan, ha haza nem talál. Nekem a vers szerelem, hajnali... |
Következő