| Mert szép... |
2018-09-01 22:09:31 |
| Felnéztem... Felnéztem, És megláttalak a fényben. Káprázat képeden csorbul szemem éle Könnyhomályba. Mondd, miért e fény, S mitől látom a fehér Minden színeit benned? Talán, mert szeretlek, Mint fecskék röptük ívét, Vagy a halálba nyugvók, Az értük ejtett könnyet. Hidd el, így se könnyebb Elfogadni, Csak álmodott léted. Tudom, megérted A lehetetlen vágyat,... |
| Fehér Miklós: Felnéztem ... |
2018-08-20 09:00:27 |
| Fehér Miklós: Felnéztem ... Felnéztem, És megláttalak a fényben. Káprázat képeden csorbul szemem éle Könnyhomályba. Mondd, miért e fény, S mitől látom a fehér Minden színeit benned? Talán, mert szeretlek, Mint fecskék röptük ívét, Vagy a halálba nyugvók, Az értük ejtett könnyet. Hidd el, így se... |
| Felnéztem... |
2018-07-22 16:20:51 |
| Fehér Miklós Felnéztem... Felnéztem, És megláttalak a fényben. Káprázat képeden csorbul szemem éle Könnyhomályba. Mondd, miért e fény, S mitől látom a fehér Minden színeit benned? Talán, mert szeretlek, Mint fecskék röptük ívét, Vagy a halálba nyugvók, Az... |
| Tompa Mihály - Szent János lovagja. |
2018-06-08 04:51:57 |
| Tompa Mihály - Szent János lovagja. Fogadalmán a lovag Jár-kél, fedve portúl; Ott, hol nem szent a kereszt S hölgybecsület csorbúl, Vagy megtörve férfiszó: Ront kezén a szablya, Aki így tesz, a lovag: Szent János lovagja. Nő fetreng az útfelen, Fázva, szomjan, étlen; Meg van rontva nyavalyás, Szerelem nevében! ... |
| Arany János – Katalin |
2018-06-05 03:26:44 |
| Arany János - Katalin Költői beszély 1850 1 Megszünt a vigadók nesze, Mogorván űl az ősi vár Mint élet-unt vén remete, És, melybe visszasűlyede, Rossz kedvét nem zavarja már Harsány zene, csengő pohár. Szellős fokán nagy, fekete Ágyuk lomhán könyöklenek, Hogy a ledörgött éljenek Heve után hűtőzzenek; Érc ajkuk többé nem rivalg, Végső morajjo... |
| Áprily Lajos |
2018-04-12 08:38:12 |
| Áprily Lajos A láthatatlan írás Hull künn a köd s a színeket kioltja. Csak egy marad: a kúpos erdő kék-fekete foltja. Ülök magam tompán a téli ködben, s zord vonalad az erdőn túl ma is szemembe döbben. Most messze vagy: különös, más planéta. Vallok neked, mint régi és divatja-múlt poéta. Az erdőn túl, valaha így neveztek - A köd mögött akkor is így... |
| Áprily Lajos |
2018-03-20 12:25:49 |
| Áprily Lajos A láthatatlan írás Hull künn a köd s a színeket kioltja. Csak egy marad: a kúpos erdő kék-fekete foltja. Ülök magam tompán a téli ködben, s zord vonalad az erdőn túl ma is szemembe döbben. Most messze vagy: különös, más planéta. Vallok neked, mint régi és divatja-múlt poéta. Az erdőn túl, valaha így neveztek - A köd mögött akkor is... |
| Vers |
2018-02-23 18:57:53 |
| Beri Róbert Sírig tartó szerelem Szárnyát kitárva elröpült, repítette a vágy. Elment, s elengedték, bármennyire is fájt. Üresség maradt utána, s a csapongó képzelet. Nézte a távolodó lányt, és várt valami jelet. De mit sem ér a szótlan vágy, ha csorbul az érzelem. Elfeledve is élni kell, így szól az értelem. Lenne rabszolgája ő, s a láncot hordaná. Szánakozó szem... |
| Felnéztem... |
2018-02-08 19:30:49 |
| Fehér Miklós : Felnéztem... Felnéztem, És megláttalak a fényben. Káprázat képeden csorbul szemem éle Könnyhomályba. Mondd, miért e fény, S mitől látom a fehér Minden színeit benned? Talán, mert szeretlek, Mint fecskék röptük ívét, Vagy a halálba nyugvók, Az értük ejtett könnyet. Hidd el, így se könnyebb Elfogadni, Csak álmodott léted. Tudom, megért... |
| Kosztolányi Dezső – Szavak |
2018-01-20 05:12:10 |
| Kosztolányi Dezső - Szavak Aréna - üdvözöllek. Nagy mozdulattal, mint a régi aktor, aki a hódolattól súrolja bókoló kezével lenn a földet - úgy üdvözöllek. Ezrek, kiktől a székek rengenek, s pillér és vasgerenda reszket. Te rengeteg. Fő és szem és szív. Emberek. Elétek tess... |
|
Következő