József Attila – Keresek valakit |
2024-04-11 20:04:46 |
József Attila - Keresek valakit Tele vágyakkal zokog a lelkem Szerető szívre sohase leltem, Zokog a lelkem. Keresek Valakit s nem tudom, ki az? A percek robognak, tűnik a Tavasz S nem tudom, ki az. Csüggedő szívvel loholok egyre, Keresek valakit a... |
Gebhardt Nóra versei |
2024-04-06 21:15:24 |
GEBHARDT NÓRA VERSEI Gebhardt Nóra (1989. november 27 - ) Öröm olvasni boldogságtól és fájdalomtól átitatott sorait, nagyon szép és érzelm... |
Így rendeltetett . . . |
2023-11-18 19:07:52 |
Így rendeltetett . . . Így rendeltetett , a világosságot az est szürkesége váltja fel , az égen apró csillagok lámpásként gyúlnak , nyugalmat ígérnek . Angyalok szárnyai suhognak , kik bennünket álmainkban óvnak . Lassan mindenütt kihunynak a fények , fáradt szemeink le - csukódnak , s a holnap egy , új , szebb fénysugárral ébreszt . ******** ******** Bédné Ma... |
Mindenkor örüljetek |
2023-10-24 21:41:22 |
Mindenkor örüljetek ,,Mindenkor örüljetek." (1Thessz 5:16) ,,Mindenkor örüljetek." Urunk szavait nem lehet jobban lefordítani, minthogy mindig diadalmasan örüljünk és ugráljunk az örömtől. Mi van akkor, ha nyomorult, lehangolt, megrágalmazott vagy csüggedt vagy? Bizonyára nem kell akkor örülnöd. De igen! Akkor is örüljél. Mindig örülnöd kell, még a meg... |
szilvás |
2023-01-31 16:38:36 |
- Sziiiiilváááát! Sziiiilváááát! - kiabálta portékáját kínálva, hatalmas szuflával az é... |
Szabó Győző Gyula - Szakítás |
2023-01-10 00:24:38 |
Megtehetnéd - a kedvemért - Hogy lábujjhegyen távozol. Halkan csukod az ajtót életemre. Elmész szépen, és nem kukucskálsz, Nem kell, hogy lássad, mennyire fájsz. Szabó Győző Gyula - Szakítás... |
Kékóra hangulat |
2022-12-30 11:23:59 |
Kék óra 50x90, olaj, festőtábla Marcellus Hesperus, Makray János festményéhez... KÉKÓRA HANGULATOK I. Meggyötört sorsok narancs ragyogása, mint fakó vér siklik jégtömbök között. Búsong házaink olvadó magánya, az ablakfény parázs, ég vetette rög. II. Izzik a fag... |
Szép estét kívánok mindenkinek!Versek folytatása. |
2018-11-30 18:20:37 |
Túrmezei Erzsébet Jön... elmegy... többé nem látod soha. Szobádba száll, mint csillogó madár... s ha nem csukod be jól az ablakot, huss, odafönn a kék magosba jár. Úgy csillan meg, mint napfelköltekor a réten villogó gyémántszemek... s ha meg nem látod, percek múlva már fűszálakon csak fájó könny remeg. És neked már csak fájó könny marad befátyolozni vétkes, vak sz... |
|