Megtört a lelkem így elvesztem, összetörtem legbelül,mert sokat szenvedtem. Kegyetlen üldözött eddig a bánat, az égre vitt,s most hagyta, hogy meghaljak. Nem bántottam senkit,csak hűen szeretlek, mindig minden pillanatban menedéket keresek. Keresem, kutatom két édes karodat, szép emlékekből kapkodom a cskodat. Meghaltam és visszaút nincsen már, nem kell szevedn... |