| Juhász Gyula - Mátyás király Nézd Donatello márvány vésetét, A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat, Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat, Nézd a szemét, mely fényes és setét! Ez ő! Rőt múltunk ércizmú magyarja, Királyi holló, mely nyugatra tart, Mely fölgyújtja a bús magyar avart, Mely a jövendőt lángolón akarja! Pusztára épül tündérpalo... |
Következő