| Találd meg |
2018-12-17 10:21:54 |
| Dornis Szilvia Találd meg a csillagot, a felhők felett elvezet a hang, a szív, s a dal, ami szól neked. Találd meg a dallamot, a hangjegyek árnyékában biztosan én vagyok, aki szól neked! Találd meg az életem, míg tart a zene, elhiszem, hogy lehet végtelen, ami szól neked. Találd meg a testemet, öleld addig szívverésem, nem felejtheted el, amíg szól neked... |
| dornis Szilvia |
2018-02-23 08:49:28 |
| Dornis Szilvia Remény Keresem a különbséget elképzelem a testét a reménynek: színe elüt a két kézzel foghatónak, ellentét feszít éket a fekete fellegekbe kecsesen ringatja a hófehéret.... |
| dornis Szilvia |
2018-02-16 16:49:11 |
| Dornis Szilvia Csendsikoly Kegyelmet kiáltanak a jéghegyek, megrepedt fülekbe szakadt csend- sikolyok szilánkokra töredeznek, reszket a táj, beleremeg a félelem mozdulatlan-alvadt testében sóhajt fel,önmaga verítékében egy lélektelen élet, hófehér vérében fullad meg, a tűzforró télben.... |
| dornis Szilvia |
2017-12-10 12:19:06 |
| Dornis Szilvia Világtalanul mezítláb löktem ki súlyos testét az emléknek, olvadjon a sötétbe, senki ne ismerjen belőlem szakítottam, téptem önmagam csontig hatolva csapkodtam pengeélen taposva, karcos ablakomba szivárványt nyitottam szememből merítve vizet és fényt, megroggyant szívembe ezernyi kincset rejtettem, szabálytalan létem, saját vendégem vagyok,... |
| Szépeket kell gombolni a szív viseltes ruhájába |
2017-12-08 16:01:50 |
| !Szépeket kell gombolni a szív viseltes ruhájába, nehogy kiessen az a melegedő lélek odabentről, gondosan össze kell illeszteni azokat a csodákat, hogy ne lophassák el azok a fagyos, élettelen kezek, amelyek ott vannak a sötét, hideg árnyakban, s vinnék a jót elérhetetlen-távo... |
| dornis Szilvia |
2017-09-14 14:23:30 |
| Dornis Szilvia Áldás vagy átok? Kuporog a sors a sarokban, négy sík között, bezártan lapul az álnok, kénye-kedve szerint rángat, szüntelen ver s átkoz, hangtalan, gyilkos pókként szövi hálóját, kínoz. Lassú mérgét kitépném, szívem áldoznám, vérem ízlelje meg, szenvedjen úgy, ahogy én gyötrődöm, mert megszült a lét, kevésnyi boldog percekért büntet. Mit vétettem? M... |
| dornis Szilvia |
2017-09-13 09:50:02 |
| Dornis Szilvia Szívemben egy vallomás Mennyi éjjel vártam Rád, Nem számolom már. Ezer könny s hűvös ágy, Régi emlék csupán, Mit felgyújtott a vágy, S az égig érő láng Még ébren talált. Szívemben egy vallomás. Ha engem ölelsz, minden más, Velünk szédül a világ, Karjainkban a boldogság, Édes érzése lobban ránk. Mennyi csókod érzem már, Nem bánom talán, Mit ne... |
| dornis Szilvia |
2017-09-13 09:37:56 |
| Dornis Szilvia Lelkünk rojtjain Egymásba fonódott percek sóhajtanak meztelen, vállunkon pihen az est: cinkos szemét lesütve teríti ránk csendesen a csók-ízű emlékeket. Forró nyári szélben szalad messzire a pillanat, még viszem szerelmed: szívemben könnycsepp tüze égeti tekintetem, itt voltál, s meg sem érkeztél. Szétszakadt lelkünk rojtjain libbennek holna... |
| dornis Szilvia |
2017-09-11 12:45:43 |
| Dornis Szilvia Tűztenger Szemedben szikrázik szemem, Táncba hív tekintetem. Csókolj a vágyba, úgy ölelj, Ahogy tán még sohasem. Sodorj el, Tűztenger! Kezedbe simul a kezem, Lángod forrón testemen Borzong őrült érintésben, Szoríts még szerelmesen. Égess el, Tűztenger! Szívedben lüktet a szívem, Reszkess bennem, míg ölelsz, Tüzed táplálja életem: Neked lobban... |
| dornis Szilvia |
2017-09-10 22:12:11 |
| Dornis Szilvia Zárj magadba Ahogy a nap a fényességet, Úgy szoríts engem karjaidban, Mint a holtak a sötétséget, Egyszer s örökre: zárj magadba. Ölelj, míg szívem beleremeg A testen-túli mozdulatba, Behunyt szemünkben hál az ünnep: Lelkünk már elválaszthatatlan. Ahogy a szél, a lét perceit, Úgy vigyél engem, láthatatlan, S még ha voltak is keserveink, Mindig... |
|
Következő