| Kosztolányi Dezső - Ódon, ónémet, cifra óra |
2018-04-18 06:50:49 |
| Kosztolányi Dezső - Ódon, ónémet, cifra óra Ódon, ónémet, cifra óra áll a szekrényünk tetején, szálló korok bölcs bámulója közönyösen tekint felém. Aranycirádás, pici tükrén még mosolyog a rég letűnt fény, de már nem úgy, mint hajdanán, mert ő ütötte el az éjfélt, mikor meghalt a szépanyám, fehér, mosolygó szépanyám. ... |
| Fiamnak |
2018-04-18 06:50:13 |
| Fazekas Valéria Fiamnak Amikor hátam mögött felgyűl majd a vén idő, ketyegő harangórám súlya folyton süllyedő, Te védj meg engem fiam , úgy oltalmazd anyádat érezzem, rád simított érzelmem visszaárad. Oltalmazz, mint egykoron én vigyáztam léptedet, majdan, ha felettem szárnyak árnyéka vet szelet. Szárítsd fel kérlek lelkem mélabús könnyeit, tagadd mosollyá nekem bánat... |
| Lelkünkben szól a dal... |
2018-04-16 22:49:14 |
| Lelkünkben szól a dal... Lángok nélkül tűzben hamvad el, csókod édes íze nektár, íze méz. Érzem ahogy a pillantásod átölel, a tekinteted megbűvöl-megigéz. Tested forró, kezed tapintása ég, érzem éjsötétben felsikolt a fény, velem ébred a vágy, és veled még, egymásnak elhisszük, van remény. A sors rendelte, Isten akarta tán, nem lehet, hogy véletlen csupán, mikor f... |
| Szemere Miklós: Költészetem. |
2018-04-16 06:45:23 |
| Szemere Miklós: Költészetem. Erdei méh vagyok én, a Rengeteg szült engemet, Nem rózsáról violáról, - Cserfa suhogó lombjáról Gyűjtöm össze mézemet Ne csillogjon aranycsészén Nagy uraknak asztalán, Ide való vagyok, érzem, Szivárogj ki üde mézem A mohos fa oldalán ! S ti erdőség tündérei : Szírt s forrást lakó sereg ! Ha leszáll az éjfél halkkal, Mézemet ra... |
| John Milton - Mikor ostrom fenyegette a várost |
2018-04-15 04:36:48 |
| John Milton - Mikor ostrom fenyegette a várost Óbester, kapitány vagy hadnagy úr, Kit sorsa védtelen portámra vet, Ha a tisztes, jó munkát kedveled, Óvd meg házam s ki benne elvonul: Majd meghálálja, mert áldott a húr, Mely hírrel zeng meg ily szép tetteket, Vizen s szárazon hinti szét neved, Amerre csak nap tűzkorongja gyúl. Ez Múzsák berke: rá lánd... |
| John Milton - Mikor ostrom fenyegette a várost |
2018-04-15 04:25:27 |
| John Milton - Mikor ostrom fenyegette a várost Óbester, kapitány vagy hadnagy úr, Kit sorsa védtelen portámra vet, Ha a tisztes, jó munkát kedveled, Óvd meg házam s ki benne elvonul: Majd meghálálja, mert áldott a húr, Mely hírrel zeng meg ily szép tetteket, Vizen s szárazon hinti szét neved, Amerre csak nap tűzkorongja gyúl. Ez Múzsák berke: rá lánd... |
| Ami éltet |
2018-04-11 20:26:02 |
| Jókai Anna Ami éltet Minden életműnek van egy központi magból fakadó törzse, amelyből az egyes alkotások - áganként más és más formában - kinőlnek. Ha ez a mag az emberben lévő szakrális érintettség, meghatározottság, akkor az írás célja, végső célja nem lehet más, mint közelebb kerülni az isteni lényeghez és másokat is közelebb vinni hozzá. Sz... |
| Milyen jó lenne nem ütni vissza Mikor nagyokat ütnek |
2018-04-11 15:56:20 |
| Milyen jó lenne nem ütni vissza Mikor nagyokat ütnek rajtunk, Milyen jó lenne nem ütni vissza Se kézzel, se szóval, Világitni a napvilággal, Elaltatni az éjszakával, Szólni a gyávaság szavával, De sose ütni vissza. Lelkeimmel pörölnöm kéne S élvén is vagyok most a béke. Kristály patakvíz folydogál Gyémántos medrü ereimben. Szelid fényesség az ingem És béke, béke m... |
| Szenteleky Kornél: Csend a víz felett |
2018-04-08 07:01:46 |
| Szenteleky Kornél: Csend a víz felett Hogy hallgatnak a hullák s a halak, a rekedt sikolyok, a riadt fuldoklások, a nappal sistergős, tülkölős, lubickolós zűrjei! Hogy hallgatnak a leszédült lepkék, az öngyilkosok, a tört szárnyú madarak, a lobogós, rikoltós rakéták! A tükör a jelen, melyben ájult sóhajok, néma csillagok, nesztelen baglyok nézik magukat. Amott a... |
|
xMagazin
Következő