Az eisenachi özvegy Pasig után németből. Új ének zendül erőtelten, bár úgy süvölt a zivatar. Büszke, nagyúri házak mellett némán halad tovább a kar. Özvegyi, árva, csendes hajlék, melynél megint megállanak. Visszhangozzák a tiszta csengést a régen elnémult falak. Figyel az özvegy, elmerengvén az iskolásfiúk dalán. Mintha angyalok énekelnék! Az ég köszönti így ta... |