Téli fák |
2022-01-04 12:28:51 |
KÁNYÁDI SÁNDOR Téli fák elhullatta leveleit kertek, erdők minden fája, Szélnek, télnek vad szigorát egyedül a fenyő állja. Egyedül a fenyőerdő nem hódol meg hónak, fagynak: zöldell akkor is, ha a nap sugarai meghervadnak. Fölfogja a hulló havat, a szelek... |
KÁNYÁDI SÁNDOR Téli fák elhullatta leveleit kertek, erdők |
2022-01-03 12:06:50 |
KÁNYÁDI SÁNDOR Téli fák elhullatta leveleit kertek, erdők minden fája, Szélnek, télnek vad szigorát egyedül a fenyő állja. Egyedül a fenyőerdő nem hódol meg hónak, fagynak: zöldell akkor is, ha a nap sugarai meghervadnak. Fölfogja a hulló havat, a szeleket megakasztja. Sátra alatt menedéket lel az erdő minden vadja. Hunyorgó nap, pislogó ég gyújt az ágakon gyertyá... |
Vargha Gyula versei |
2020-02-27 22:00:51 |
VARGHA GYULA VERSEI Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. - Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri ta... |
Siklós József |
2018-10-09 19:45:26 |
SIKLÓS JÓZSEF - KERESZTYÉN VERSEK Siklós József (Bp., 1920. júl. 14. - Bp., 1983. jún. 5.): ref lelkész. Alkalmi írásokból és fordításokból élt. Munkasz... |
Tóth Árpád : Hajnali szerenád |
2018-09-22 17:16:12 |
Tóth Árpád : Hajnali szerenád Virrad. Szürkül a város renyhe piszka, De túl, az enyhe, tiszta messzeségben Új rajzlapját kifeszíti az égen A hajnal, a nagy impresszionista. Ezüst ónnal szeszélyes felhőt rajzol És álmodozva pingál enyhekéket S ragyogva tűzi az isteni ké... |
Görzsönyi Vargha Gyula : Tört remények |
2018-09-13 17:17:56 |
Görzsönyi Vargha Gyula : Tört remények Virág helyett mennyi kóró, Remény helyett mennyi rom, S a könny is csak alig enyhít, Oh mert hiszen valamennyit Megsiratni sem bírom. Szerelemnek rózsafája Fosztva várja a telet, Virágait elhullatta, Őszi szellő szór alatta Száraz szi... |
Tóth Árpád: Hajnali szerenád |
2018-07-28 06:21:13 |
Virrad. Szürkűl a város renyhe piszka, De túl, az enyhe, tiszta messzeségben Új rajzlapját kifeszíti az égen A hajnal, a nagy impresszionista. Ezüst ónnal szeszélyes felhőt rajzol És álmodozva pingál enyhekéket S ragyogva tűzi az isteni képet Az űrbe a hold, nagy rajzszög, aranyból. A sötétség, az éji, rút csuha Lebomlik a fák törzsén nesztelen S borzong a jó hüvösbe... |
|