Előző
Következő
|
Gál Éva Emese versei |
2019-04-12 19:30:15 |
GÁL ÉVA EMESE VERSEI Gál Éva Emese (Szatmár, 1955. március 25.) romániai magyar költő, képzőművész. Gál Éva Emese az ötvenes években születettek ne... |
Aranyosi Ervin: Gondolatok Nagypénteken |
2018-03-30 19:40:06 |
Fel lettünk szegezve mind-mind a keresztre. Júdások a pénzért népet adnak el. Tömik bankszámlájuk méltatlan degeszre, miközben a nemzet lassan sorvad el. Mirtuszkoszorúnktól számos sebből vérzünk, de csak a sajátját érzi meg a nép! Másokért nem teszünk, másikért nem érzünk, s ünnepli az ország a kereszt ünnepét. Jelkép lett az eszköz, amivel gyilkoltak, fénylőn bizony... |
Ana Blandiana |
2011-02-13 08:32:22 |
... Ana Blandiana - Az engedelmes állat Milyen engedelmes a világegyetemnek nevezett állat! Mint vörös és fehér vérsejtek Keringenek benne a bolygók, S az izzó Napok - átmeneti gyulladások Az agyvelejében... Mi vagyunk a szemei, Melyek, miként a macsk... |
x |
2009-06-20 22:56:25 |
............. Gál Éva Emese - Gyertyafényben A szelet már elaltatták a lombok. Égig ér a lusta feketeség. Egy kicsi gyertya fényében szorongok, ami föllázadni nem lesz elég a magába vakult éjszaka ellen, ha minden arcból minden fényt kiolt, és elsatírozza a végtelenben azt, ami végesen önmaga volt.... |
A szelet már elaltatták a lomb |
2009-03-21 12:26:31 |
Gál Éva Gyertyafényben A szelet már elaltatták a lombok. Égig ér a lusta feketeség. Egy kicsi gyertya fényében szorongok, ami föllázadni nem lesz elég a magába vakult éjszaka ellen, ha minden arcból minden fényt kiolt, és elsatírozza a végtelenben azt, ami végesen önmaga volt. Ezt a kiszolgáltatottságot érzem, valahányszor elhagy a fény, a nap. A sötét... |
A szelet már elaltatták a |
2008-12-05 16:29:13 |
Gál Éva Emese Gyertyafényben A szelet már elaltatták a lombok. Égig ér a lusta feketeség. Egy kicsi gyertya fényében szorongok, ami föllázadni nem lesz elég a magába vakult éjszaka ellen, ha minden arcból minden fényt kiolt, és elsatírozza a végtelenben azt, ami végesen önmaga volt. Ezt a kiszolgáltatottságot érzem, valahányszor elhagy a fény, a nap.... |
Előző
Következő
|
|