| A képzelet játéka Nap követ napot, év követ évet, Néha sírva nézel fel az égre, Választ vársz, arra amire nincs, Rég eltűnt már a mesebeli kincs. Nincs hozzá titkos, régi térkép, S ami az volt, már rég nem érték, Nincs, ki mutassa hozzá az utat, Rég elfeledted már az álmokat. Egyedül, magányosan állsz a világ közepén, S azt hiszed, hogy ott minden csak a tiéd, Hogy eg... |
Következő