| Kányádi Sándor: Nyergestető |
2024-01-04 09:22:48 |
| Kányádi Sándor: Nyergestető Csíkországban, hol az erdők zöldebbek talán, mint máshol, ahol ezüst hangú rigók énekelnek a nagy fákon, s hol a fenyők olyan mélyen kapaszkodnak a vén földbe, kitépni vihar sem tudja másképpen, csak kettétörve, van ott a sok nagy hegy kö... |
| Szomorú történetek |
2023-12-04 21:45:36 |
| SZOMORÚ TÖRTÉNETEK kep]https://s7.images.www.tvn.hu/2023/12/04/21/32/www.tvn.hu_444cad8cbcbd1faeb59782924ba05c5f.jpg[/kep] AMIKOR TÚL KÉSÉN DÖBBENSZ RÁ... Szívszorító történet egy házasság utolsó napjairól Amikor aznap este hazaértem, a f... |
| Az Úrra tekintve |
2023-06-11 21:02:14 |
| Az Úrra tekintve ,,De áldott az a férfi, aki az ÚRban bízik, akinek az ÚR a bizodalma." (Jeremiás 17:7) Gyönyörű dolog látni, hogy a régi idők szentjei hogyan találtak vigasztalást Istenben. Amikor fájdalmas nehézségek jöttek, amikor a gondok megszaporodtak, amikor a barátok kudarcot vallottak, és amikor a földi vigasztalások megszűntek, az Úrra, egyedül az Úrra t... |
| Szívünk nem ereszti el |
2023-01-05 12:11:05 |
| Szívünk nem ereszti el Jahn Mari emlékezete Szívünk nem ereszti el, akit nagyon szerettünk. Valójában a múlt idő sem megfelelő, ha Jahn Marira gondolok, mert a volt és a van kategóriája ebben a térben nem sokat jelent. Csak azért, mert Jahn Mari meghalt, mert nem szaladunk egymás felé, hogy minél előbb megöleljük egymást Felsőpulyán, vagy Bécsben, még nem jogosít fel arra, hog... |
| Füves mezők! hová suhant a nyár? |
2022-11-07 00:47:42 |
| A hervadáshoz - Végh György Füves mezők! hová suhant a nyár? Még érzem tébolyító illatát, de már a fák derűje hulldogál, s az ősz lebegteti aranyhaját. Eltűnt a nyár! a fény is hervadoz, a rét talán örökre megfakul - az őszi szél bármilyen dallamos, lehull azért a lom... |
| Nő vagyok. Erős, független nő vagyok. Valaki, aki már |
2022-08-22 08:55:17 |
| Nő vagyok. Erős, független nő vagyok. Valaki, aki már születése pillanatában feladatot kapott. Egy feladatot, amelyet már az első lélegzetvételnyi levegő tüdőmbe jutásakor elkezdtem és akkor fogom befejezni, amikor az utolsó is kijut onnan. Mert nincs elvesztegetendő idő. Nőként az a feladatom, hogy virág legyek. Gyengéd és erős. A virág, amely bár szirmainak irányítását a szélr... |
|
Következő