Böröndi Lajos Isten előtt Most jó lesz itt, egy perc a hintaágyon örökkévalóság ez is. Olyan kék a nyár, mint az álom mohón ettem, élveztem ízeit. Egy pillanat csak és lassan lezárom mint egy verset, és majd előveszem. A fölpattintott szelencéből, ahogy elszivárog illata, emléke majd úgy élvezem. Csönd lett aztán, (szeretem a csöndet) de ez nem olyan, más... |