Ez télelő, - sötétedik hamar, Mindjárt homályba hull a kis szoba... Vajjon derültebb volna s biztatóbb, Megnyugtatóbb és ígéretesebb, Ha valaki mellettem ülne most És fogná erősen a kezemet, Fülembe suttogva varázs-igét? Nem. Kettőnek is sötét a sötét. Ez télelő, - sötétedik hamar... Ha most körüllengné e kis szobát Mindenki, akinek szívére Csöppentettem egy csöp... |