| Rózsa Amarilla versei |
2020-11-21 21:00:16 |
| RÓZSA AMARILLA VERSEI Rózsa Amarilla ( 1993. március 24. - ) ... |
| Rajzó Eszter versei |
2020-11-12 20:30:21 |
| http://s7.images.www.tvn.hu/2011/12/27/22/10/www.tvn.hu_de45d5b4dc6e2aad21a961f832a09a9b.gif RAJZÓ ESZTER VERSEI ... |
| Ősz az Adrián |
2020-11-07 22:33:33 |
| Szabó Lőrinc: Ősz az Adrián Félig vízben, félig a parton fekszem az őszi ég alatt; egyszerre ringat és melenget a tenger és a déli nap: szikrázó ujjai becéznek, gyúrnak, gyötörnek édesen, húnyt szemmel és borzongva tűröm, hogy paráználkodnak velem. Húnyt szemmel és borzongva tűröm a nap s a tenger csókjait s testem gyönyörűsége némán könyörög és imádkozik: Rag... |
| Orth László versei III. |
2020-10-17 21:00:47 |
| ORTH LÁSZLÓ VERSEI III. Orth László, a tűzzel, szenvedéllyel, reményekkel teli 22 éves ercsi fiatalember még nem annyira ismert az olvasó... |
| Orth László versei |
2020-10-16 22:15:28 |
| ORTH LÁSZLÓ VERSEI ,,Ki vagyok én, nem tudom, Tán már tudni se akarom, Élem az életem, törekszek a szépre, Hogy szeretetet hozzak sorvadó létre." Orth László I. ÉRZELMEK VIHARÁBAN Álmodom? Álmodom tán, hisz oly csodás,... |
| Bátran ajánlom mindenkinek! "A főiskola első napján a prof. |
2020-10-14 09:23:19 |
| Bátran ajánlom mindenkinek! "A főiskola első napján a professzorunk bemutatta magát, majd megkért minket, hogy mutatkozzunk be valakinek, akit eddig nem ismertünk. Felálltam, körülnéztem, amikor valaki enyhén megérintette a vállam. Hátrafordultam, és egy ráncos, öreg hölgy nézett rám mosolyogva, beragyogva ezzel az egész osztályt. Így szólt: - Szia jóképű. A nevem Rose. 87 éves v... |
| Maczkó Edit versei |
2020-10-12 21:00:55 |
| MACZKÓ EDIT VERSEI ANYU SÍRJÁNÁL földi fényeket rég nem látott sírján a halál kivirágzott isten féltő nagy kegyelme áldón vigyáz az égi rendre... ÁTVÁLTOZÁS Nap tüze perzsel, dőzsöl a tájon, tűz-zivatar van az ég peremén, vérpirosan süt, pusztít e nyáron, - gazdátlan fészek a fák hegyén.... |
| Gondolatok betegágyon |
2020-09-07 20:51:54 |
| Gondolatok betegágyon Úgy csal a látszat: az alma piros lehet, ámde belülről rágja a féreg, a lassú halál fele bomlik, akárcsak én. Soha nem leszek újra a régi, emészt a betegség, s ellene mit tehetek? Megakadnak az orvosok is már. Járom a bús klinikákat, amíg a remény szava biztat. Ó, de mit ér, ha segíteni nem tud a nagy tudomány még, s szörnyű bajom tudatát csak a sejt... |
|
Következő