Clemens Brentano: Szolga kiált tavasszal a mélybôl Mester, ó, légy irgalommal, itt ne hagyj lenn senyvedésre, emelj fel erôs karoddal, ó, emelj megint a fényre. . . . Egyszer születünk a fényre, születünk ezer halálra; hiányod: létem veszése, tüntöd: létem pusztulása. . . . És felborzong a szívembôl egy keserű kút, komorló, ha tavasz les odakintrôl, ár... |