Előző
Következő
|
Úton vagyok, tanulok, figyelek |
2024-02-28 09:57:24 |
,,Úton vagyok, tanulok, figyelek. Ez életem végéig így lesz. Vannak akik társul szegülnek mellém, egy darabon együtt haladunk, ő tanít, én tanítom, van amit ő tud, van amit én, beszélünk és hallgatunk. Figyelünk. Magunkra és egymásra. Majd elválunk, mert ő arra, én emerre,... |
Andrássy Réka - Furcsa álom |
2023-11-14 00:25:42 |
Andrássy Réka - Furcsa álom Egy kertet látok. A kertet hó borítja, torkom sírás szorítja. Régi kopott kerti széken, messze, a kert legvégében, hótól roskadozó kőrisfa alatt, felsejlik egy furcsa, túlvilági alak. Mint egy szál fekete gyertya, férfi ül, dülöngél, ak... |
Akinek a lelkében béke van |
2023-10-18 00:25:16 |
A béke akkor érkezik el, amikor egyszer csak ráébredsz, hogy a harcmezőn egyedül viaskodik az, akivel addig harcban álltál. Mindennél fényesebben látod, hogy te már nem vagy ott és attól a perctől fogva azt is érzed, hogy a harc, amelyből addig részt vállaltál, már kizárólag a... |
Szóljatok |
2023-10-09 08:33:31 |
Szóljatok szóljatok légyszi a fővárosnak meg a vidéknek szóljatok légyszi a budiknak is meg a bidéknek zöldeknek liláknak kicsiknek nagyoknak közepeseknek szóljatok légyszi az átlagnak is meg a legeslegeknek szóljatok légyszi a moháknak zuzmóknak harasztok... |
Az alkonyat . . . |
2023-03-08 22:05:31 |
Az alkonyat szinte észrevétlenül átváltja szürke öltönyét , szinte koromfekete palástra . S , mint egy kényúr úgy telepszik ránk . Rá nemsokára felsejlik az ég tengerén , a felhők körül előbukkanó Hold . Apró lámpásként ragyognak a csillagok is , szikrá... |
Ógyalla |
2012-07-27 22:03:23 |
..................... Bartal Klári: ..................Ógyalla Bagotáról a keskeny pallón Bandukolok a réten át. Zsibong a Zsitva, szalutálnak Útőrző diókatonák. Fűz bokrai közt szél csellózik, Köszönt a gyermekkori táj, Az ütött kopott Feszty-kast... |
2011. június 20. hétfő |
2011-06-20 14:09:00 |
Jézus így szólt tanítványaihoz: ,,Mit féltek, ti kicsinyhitűek?" Máté 8:26 (Ézs 43:16; Jer 10:6-12; 1Móz 27:30-40) Kémleljük életünk égboltját; hol innen tûnik föl egy sötét felleg, hol amonnan rémiszt valami vihar előszele. Kezünk összeszorul, térdünk remeg, mert csak a felsejlő rosszat látjuk. Pedig Jézus ott van a felhő... |
L Csaba |
2010-11-07 22:12:31 |
LÁSZLÓFFY CSABA Szonett-szimfóniák 1. Mert nem adatik meg mindenkinek a türelem - követni a nyomát! (te tudtad ezt igazán, Kerouac!) a fácán tipegő lépteinek. Rekedt visszhang csak, semmi robbanás hegyek mellkasában; hamueső szitál, szipogva; alig hihető, hogy ősködből lángolt fel itt a láz (mondják) az egekig - valami... |
Előző
Következő
|
|