Előző 
 Következő
|
| Vörös Judit |
2018-01-11 10:19:23 |
| Vörös Judit Az este árnyai Elragad az este, sötétjébe cibál... Fekete a világ, mit előttem kitár. Köröttem lengenek, suttognak az árnyak, minden pislákoló csillagot kizárnak. Hideg érzésüktől felvacog a lelkem, fény utáni vágyam sírva ágál bennem. Aztán megroskadva csitul a döbbenet, minden ártó érzést csendben elhesseget. Feszülten reméli hajnal jel... |
| Lassan... |
2018-01-07 14:22:13 |
| Baráth Sándor: Lassan... Lassan szétfolyik a csend, Koppan a magány. Álmot sohase teremts Vágyak hajnalán. Ez az élet siralom, Nyíló hóvirág: Reménytelen utakon Kelleti magát. És hogyha jő kikelet, Nagy fecskehiány Jelzi, hogy a meleget Túlélni talány. Reményed, ha felvacog, Ülj a csend szélén. Amíg napod felragyog, Sólyomként nézzél.... |
| Lassan... |
2017-02-09 20:42:42 |
| Lassan... Lassan szétfolyik a csend, Koppan a magány. Álmot sohase teremts Vágyak hajnalán. Ez az élet siralom, Nyíló hóvirág: Reménytelen utakon Kelleti magát. És hogyha jő kikelet, Nagy fecskehiány Jelzi, hogy a meleget Túlélni talány. Reményed, ha felvacog, Ülj a csend szélén. Amíg napod felragyog, Sólyomként nézzél. Baráth Sándor Forrás:Poet.hu [ke... | |
Előző
Következő
|
|
