A rózsakertben |
2020-11-07 21:31:53 |
A rózsakertben A rózsakertben gyermeksereg játszik, hancúrozik a fűben és cicázik. Rázza, veri a karcsú rózsafákat, száll száz szirom: kitépett lepkeszárnyak... A sok gyerek a sok sziromra gázol, egy ágat is letör egy rózsafáról. Bimbót nyitott, már illatát lehelte, fonnyadva lel ma rá a naplemente. Nem lesz soha belőle büszke rózsa. Kis szöszke lány... |
Mint a húr |
2018-06-22 07:56:58 |
Mint a húr Szenvedhetsz úgy is, mint az állat: átok festi habosra szádat, üvöltesz, mintha a világon nyomorultabb nem volna nálad. Vagy gyűlölettel, némán, zordul, csak összezárt fogad csikordul, s undorral elbújsz a világtól, a szemed is befelé fordul. Vagy tűrsz, s tested fonnyadva sárgul, álmodozol egy más világról, kárpótlást már csak ott remélsz, ha előtted... |
Emlékvers |
2018-06-18 09:11:11 |
Juhász Gyula Emlék A régi balkon még rám néz sötéten, De nyári éjen Már nem ragyog rám csillaga szemednek, Ha alatta merengek. A régi rózsa még fonnyadva ott van A bús lapokban És csókolják még régi nyári versek S én még mindig szeretlek. De nem járok már éjfélen a parkon S a régi parton Nincs híd, amely a múltba elvezessen Hozzád, halott szerelmem!... |
Arany János – A pusztai fűz |
2017-11-15 03:02:06 |
Arany János - A pusztai fűz Ki ültetett engem sivatag pusztába Örökös botrányul a csavargó szélnek? Ki ásta gyökerim' égető buckába, Hogy ne virulhassak, hanem mégis éljek? Oh, legyen átkozott A kegyetlen kéz, mely engem ide hozott! Zöld berek aljában, enyhe patak szélén Ifju-napjaimat oly vidáman élém! Szél s nap ellen védve, kristály nedvet itta... |
A virág önmagáért beszél |
2017-01-10 08:13:08 |
Az ősszel hoztuk a két cserép karácsonykaktuszt ide be, hozzám a szobába, máshol nem volt helyük a házban. Ahogy az várható volt el is kezdett száradni sebtiben, száradt a karácsony, száradt, addig száradt amíg már az ünnepek előtt ki akartuk dobni, mutatom anyámnak, kész, dobjuk ki, s akkor veszi észre anyám, hogy tele van rügyekkel, bimbókkal, És mostanra pedig kivirágzott, a... |
A rózsakertben |
2017-01-08 16:39:23 |
A RÓZSAKERTBEN A rózsakertben gyermeksereg játszik, hancúrozik a fűben és cicázik. Rázza, veri a karcsú rózsafákat, száll száz szirom: kitépett lepkeszárnyak... A sok gyerek a sok sziromra gázol, egy ágat is letör egy rózsafáról. Bimbót nyitott, már illatát lehelte, fonnyadva lel ma rá a naplemente. Nem lesz soha belőle büszke rózsa. Kis szöszke lány... |
Dsida Jenő: Esti teázás |
2016-08-14 13:19:52 |
Az ódonművű óra ver, a mennyezeten pókok szőnek. Homlokodon bánat hever, bánata özvegy, néma nőnek, ki fogyton vékonyul, mint a Hold, mert arra gondol, ami volt, s hunyó tűznél fonnyadva fázik és arra gondol, aki holt, míg zöld, nagyárnyú lámpa mellett magányosan, csendben teázik. S akkor jövök. Halk nesze sincs saruimnak, mikor belépek. Nesztelen moccan a kilincs... |
Juhász Gyula - Emlék |
2016-02-01 12:09:20 |
Juhász Gyula - Emlék A régi balkon még rám néz sötéten, De nyári éjen Már nem ragyog rám csillaga szemednek, Ha alatta merengek. A régi rózsa még fonnyadva ott van A bús lapokban És csókolják még régi nyári versek S én még mindig szeretlek. De nem járok már éjfélen a parkon S a régi parton Nincs híd, amely a múltba elvezessen Hozzád, halott szer... |
Dsida Jenő |
2015-11-16 22:00:16 |
DSIDA JENŐ Dsida Jenő (Szatmárnéme... |
Esti teázás-Dsida Jenő |
2015-03-20 22:53:31 |
Esti teázás Az ódonművű óra ver, a mennyezeten pókok szőnek. Homlokodon bánat hever, bánata özvegy, néma nőnek, ki fogyton véknyul, mint a hold, mert arra gondol, ami volt s hunyó tűznél fonnyadva fázik és arra gondul, aki holt, míg zöld, nagyárnyú lámpa mellett magányosan, csendben teázik. S akkor jöv... |
|