A levegő tüzet lehel, Mindenki árnyékban delel. Még a vad is odvába bújt, Csendes, kihalt most minden út. De ím, a kút felé siet Egy asszony merni friss vizet. Ő épp ilyen órát keres, Mikor a kút s az út üres. Az emberek tekintetét Kerülni van oka elég, Az élete vétkes, sivár, Megveti az egész Sikár, Meg az egész Samária, Jobb volna tán meghalnia!... Ni, ott a... |