Fjodor Kuzmics Szologub AZ ÕSZ KIRÁLY KUTYÁJA Midőn az ősz királynak Kutyája voltam én, Kényeztetett a dáma, S magasztalt ifju, vén. Csak hát a sok nagyúr mind Oly szörnyű bűzt lehelt, Akár a bőrcafat, mi A kutyának se kell. Savanykás illat kelyhe Volt ott a dámahad, Akárha mind cipelne Rózsás girlandokat.... |