Lányi Sarolta Dér Szép volt, fehér s kietlen Korán, mikor még senki sem járt A téli szép ligetben. Csak dérült, törpe bokrot Láttam gugolni egypárt, Mint abroszon a csokrot. Finom derét a reggel Mindenhová beszórta titkon Parányi jégszemekkel. Ó, gyász ez, nem fehér ez! Bár inkább mindent hó borítson, Hisz nemsokára tél lesz. Bár jönne most a tél már! Havas... |