| Reményik Sándor - A tenger álmai Tenger, tenger, hát ilyen is tudsz lenni: Ily halottcsendes, halotthalavány? Utolsó szentség fényes kenete, Örök olaja csöppent rád talán? Hogy arcodon minden ránc elsimult, S redőtlen szfinksz lettél, szelíd talány. Vagy álmodol, csak álmodol talán? Látóhatárod párás peremén ... |
Következő