Előző 
 Következő
|
| Sík Sándor: Az élő bokor - vallásos vers |
2019-05-14 22:04:16 |
| I. A Végtelenség Kristálycsarnokában Embertelen magában áll az ember. Áll és kiált. Van-e Fül a Mindenben, figyelő, Hangunkra, hangzó emberhangra halló? Kiálts a szélhez, mondd, hogy üljön el, - Kérd a villámot: sújtson másfelé, - A hunyó napot, hogy ne hagyjon árván, - A déli hőt, hogy ki ne szívja kínnal Sziklába körmölt ciszternád vizét: Hallgatnak-é könyö... |
| Az égő bokor III. |
2008-09-02 09:41:16 |
| III. Fülemről immár lepattant a sár, Mint szememről a hályog és agyamról Az emberszem bilincse. Szabadon Úszom a zengő dallam-óceánban, Amelynek nem volt és nem lesz határa, Eleje nincsen, vége nincsen: él. Mert minden ütem a Te pihenésed: Testekben, színekben és vonalakban Remeg és kúszik, tündököl és táncol És ölelkezik, lankad és alél És újra él és újra mos... | |
Előző
Következő
|
|
