Előző
Következő
|
Megköszönöm |
2019-11-21 11:12:32 |
Megköszönöm Hol is kezdjem? Oly sok a köszönni valóm - Áldások özöne vesz körül engem: A napsugár aranyló fénnyel simogat; Fáradt volt, de tőle megújult testem. Köszönöm, hogy a napfénytől élet fakad: Szántott földből kenyér az éhezőnek; Faágakon virág és ízes gyümölcsök, Úgy a szenteknek, mint a vétkezőknek. Én is vétkeztem, mégis megújul rajtam Az Istennek kegyelme... |
"Megszoktál-e állni, szétnézni a világba? |
2017-04-18 13:23:46 |
"Megszoktál-e állni, szétnézni a világba? Meglátni a szépet, egy aprócska virágba? Figyelni a hangokat, melyek körülvesznek Téged, ahogy a madarak mesélnek, szebbnél-szebb meséket? Észre veszed-e a szivárványt a harmatcseppe... |
Kora hajnalban |
2017-04-06 20:27:30 |
Máté Lászlóné Kora hajnalban Kora hajnalban a rétre elmentem, Csendesen pihent minden levelekben. Leheveredtem a harmatcseppekben, Csak a csodás természetet figyeltem. Gyöngyharmat volt neki a takarója, Ez volt az éjnek a tündérruhája. Mert a földet szerelemmel ölelte, Boldogság harmatával megszentelte. Egy fűzfának ága ölelt meg engem, Csókot lehelt rám, ahogy el... |
kocsmában 971 |
2014-09-30 20:26:13 |
szeretlek némán, halkan, csendesen... mint a harmatcseppekben átszitált napsugár fényét, oly őszintén és kedvesen. vagy mint nyári zápor ízét a tikkadtan szomjazó kecses virágszálak, melyre döngicsélő, mézet gyűjtő, szorgos méhek zümmögve odaszállnak... szeretlek vadul, buján, őrülten... mint bérceket ostromló, szárnyaló sasokat, kik szabadon szállnak el fölöttem. vagy mint... |
Horosnyi Sándor szívből jövő vallomás... |
2012-04-15 00:22:46 |
szeretlek némán, halkan, csendesen... mint a harmatcseppekben átszitált napsugár fényét, oly őszintén és kedvesen. vagy mint nyári zápor ízét a tikkadtan szomjazó kecses virágszálak, melyre döngicsélő, mézet gyűjtő, szorgos méhek zümmögve odaszállnak... szeretlek vadul, buján, őrülten... mint bérceket ostromló, szárnyaló sasokat, kik szabadon szállnak el fölöttem. vagy min... |
szívből jövő vallomás |
2012-04-11 15:30:28 |
szeretlek némán, halkan, csendesen... mint a harmatcseppekben átszitált napsugár fényét, oly őszintén és kedvesen. vagy mint nyári zápor ízét a tikkadtan szomjazó kecses virágszálak, melyre döngicsélő, mézet gyűjtő, szorgos méhek zümmögve odaszállnak... szeretlek vadul, buján, őrülten... mint bérce... |
Előző
Következő
|
|