Zelk Zoltán: Nyár és tél között Nyár és tél között úgy vándorol Október, November, mint a poros országúton két szomorú ember. Kertek, lankák körül jönnek, mennek havas tájra, búsan integet utánuk egy kopár fa ága. Mint rossz gyerek, a szél őket sárral megdobálja, utánuk fut, ruhájukat s hajukat cibálja. Nyár mögöttük, tél előttük, néha meg-megállnak s búcsút... |