Előző 
 Következő
|
| horla51 |
2018-06-13 11:02:54 |
| horla51 Fedezék nélkül bőr feszül bordák inak rácsai mögött lüktető izom présel életet szűkülő erekbe elszántan küldi monoton jeleit a végtelenbe érintésed visszhangja dobol halántékomon arcod az arcom az összegyűrt párnán tegnapok sora az álmod és hajnalban talán már nem találsz rám feledheted majd hogyan ölelted csontjaimhoz hűtlen testem hús gyönyör vágy... |
| horla51 |
2018-06-12 09:30:48 |
| horla51 Az fog megölni Valahol mélyen ott a szó, mosolyod felszíne alatt. Hallgatás rejti gondjaid, és közben az idő szalad. Beszédes arcod, és szemed. Néma a szád, mindent tagad. Mond csak el bátran, hogy mi bánt, ne építs a csendből falat! Kimondva talán sértenek, vagy megsebeznek a szavak, de az fog megölni végül, mely kimondatlanul marad.... |
| horla51 |
2018-06-11 08:06:47 |
| horla51 Éjszaka Hold ingája suhan felettem. Túlragyog minden csillagot. Holdfényt iszom vizes pohárból. Lágyan osonnak halk zajok. Gyászruhába öltözött szobám. Árnyak szövetét átszabom. Hűvös esőként hullik az éj. Tócsákba gyűlik arcomon. Magányomról mesél az óra, ezért időnként felzokog. Párnák ölében rejtőzködnek álmok, vágyak, és hajnalok.... |
| horla51 |
2018-06-10 08:46:11 |
| horla51 Éjszaka Hold ingája suhan felettem. Túlragyog minden csillagot. Holdfényt iszom vizes pohárból. Lágyan osonnak halk zajok. Gyászruhába öltözött szobám. Árnyak szövetét átszabom. Hűvös esőként hullik az éj. Tócsákba gyűlik arcomon. Magányomról mesél az óra, ezért időnként felzokog. Párnák ölében rejtőzködnek álmok, vágyak, és hajnalok.... |
| horla51 |
2018-06-09 08:24:16 |
| horla51 Elszalasztott Ott ült a pillanat vágyunk szélén, majd elballagott egy perc után. Karöltve sétált a múlt idővel. Bámultuk némán, és ostobán. Elfojtott szavakkal megölhetjük talán az érzést, mit nem lehet? Egyszerű, gyógyszernek tűnő mérgek pazarolják el az életet.... | |
Előző
Következő
|
|
