Rombold le...! |
2023-08-20 06:51:00 |
Rombold le...! Rombold le énem sötét várfalát, Melybe sok nyomor beleütközött, Melynek fennállása továbbra Mélyebb éket ver én - s Uram között! Ami miatt oly sok a szenvedés, És oly sok bűnben gyötrődik szívem, Elalél sokszor keblemben a szív, És ingadozik parányi hitem. Rombolj le bennem mindent, mi régi, Ami úgy fáj és oly mélyen tapad, Reményvesztve is hulljak ke... |
Amint Te akarod |
2022-05-16 06:49:52 |
Amint Te akarod Ha le kell hullanom, zajtalan hulljak, mint fonnyadt szirom. Oly szépen tűnjek el, mint ha alkonyba úszó ladikon valaki búcsúzó dalt énekel. S ha élnem kell tovább, mint repkényinda, tűrjem csöndesen zivatarok villámos ostromát. Bárhogy tépdessen a goromba lét, dönthetetlen vár, boldog Istenem, örök gyökérrel fogódtam beléd. Dömötör Ilona... |
Simon István versei |
2020-12-28 15:45:27 |
SIMON ISTVÁN VERSEI Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. ... |
Bonifert Ádám versei |
2020-02-09 18:15:15 |
T. TVN! Néhány hete képernyői kiirásom keresztül figyelmeztetést kaptam lehetséges biztonsági kockázatról, hogy nem biztonságos a jelszómegadásom a Firefoxban.... |
Nyíl akarok lenni |
2019-07-28 20:44:10 |
Nyíl akarok lenni Úgy akarok a cél felé röpülni mint nyíl a megfeszített húrról. Huj csak! Meg ne lankadjak, sehol le ne hulljak. Huj, huj, előre! Nincs idő vesztegelő pihenőre, semmire másra, csak sebes, sietős, süvítő suhanásra a cél felé. Egy pillanat a nyíl útja az íjtól a célig... a sáros földtől egész föl az égig... az ember útja az Isten szívéig, S ha pil... |
Jékely Zoltán versei |
2019-03-25 20:00:01 |
JÉKELY ZOLTÁN VERSEI Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. - Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, Áprily... |
Fohász |
2018-10-07 16:23:22 |
Fohász Édes drága Istenem! Nem szárnyakért esdeklek, De szívemben légy velem, Tarts meg, ha épp esek! Taníts meg Uram a végtelen hitre, Ha lábam összeroskadna, Biztass engem kegyelemre, Késztess vas akaratra! Bocsásd meg vakságom, Mellyel szemem befedem,... |
Szentkereszti Andrea |
2018-07-23 11:39:41 |
Szentkereszti Andrea Rejts el! Egy tárgy voltam egykor, Ott jó fenn a polcon, Miért viseltem törékeny üvegruhát? Most lent vagyok, mélyen, Darabokra törve. Az egyetlen, mi vár rám, A szemétlapát. Csak üvegcserép. De összeszedtél. Felemeltél, mint ritka követ, Megőriztél értékeid között. Látod. Csak üvegcserép vagyok. Visszatükrözöm neked a Napot. Éjféli szivár... |
|