Szabó Kila Margit - Elillant a szerelem Elillant vágyálmok tombolnak bennem, Téged hívlak csillagfényben, Szerelmem! Néha magányos órán Rád gondolok, fájó szívvel Nélküled, Érted sóhajtok. Bódultan hívlak és Veled álmodom, forró vágytól perzselve vágyakozom. Káprázatos szemedet látni akarom! Szerelemre hív lelkem, s fogom kezed, meglelem újra arcodat tekinteted.... |