| Átutazók vagyunk , semmi más egyéb . |
2022-04-05 15:52:51 |
| Gyéren , halványan szűrődik át kicsinyke szobám ablakán , a léleküdítő napsugár . Miközben elárvult lelkemet emlékeztetőül átszövi , számtalan múltbéli gondolat . Az élet rezdüléseit belátóan úgy élem át , nem fontolg... |
| Kétes az esti homály . . . |
2021-09-07 17:57:36 |
| Kétes az esti homály az utca kihalt és sivár . A sarki utca lámpa fénye fakózöld fényeket bocsát . Míg nesztelen ballagok , belesek minden ablakon , a távolból messziről integet felém a vén kanyon . A közeledő őszben a hold lekacsint még a földre , maj... |
| Hányszor megcsodáltam . . . |
2019-12-07 12:06:02 |
| Hányszor megcsodáltam . . . Drága nagyanyámnak csillogó dér haja őszülően szőke , ezüstössé a gondok millió pókja , oly sok éveken át szőtte . Mély redőket írtak arcára az évek , de az ő élet kedvének ez sem vetett véget . Ő mindig talált munkát , nem ült le egy percre , ha bent nem akadt dolga , máris szaladt is , gyomlálni a kertbe . Hányszor megcsodáltam , úgy em... |
| Áprily Lajos: Októberi séta |
2017-09-07 18:11:01 |
| Áprily Lajos: Októberi séta Ez itt a hervadás tündér-világa. Akartál látni szép halált velem? A Bükkös-erdő bús elégiája szép, mint a halál és a szerelem. Fától fához remegve száll a sóhaj, közöttük láthatatlan kéz kaszál. Az ágakról a fölrebbent rigóraj tengődni még a holt irtásba száll. Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti, holnap szél indul, döntő tám... |
| Vers... |
2017-07-31 23:39:58 |
| A gondolat bőrén A sóhaj fekete pillangók röpte, alkalmi bazár. Óriás denevér a nyár, az éj boltozatába zár. A gondolat bőrén megfeszül a tér, inger-szőnyeget gurít lépteink elé. A pálmafák tövében kóbor álmok ülnek. Csillámlanak lenyomatai a fénynek. Befáslizva él a lélek, átszivárog rajta a vérem. Böszörményi Zoltán ... |
| Drága barátnőm szép üzenete! |
2015-03-22 02:45:45 |
| Dsida Jenő MINDEN NAP ESTTEL VÉGZŐDIK Minden nap esttel végződik. Minden zaj csenddel végződik. Minden valami semmivel végződik és holt betű lesz minden fájdalom. Csukják itt is, ott is az ablakot, értelmetlen sötét zsalu-szemek ölelik magukba arcomat. Minden n... |
|
Következő