| .......................... Péter Erika .............Most és halálod óráján... Eljön majd a nap, mikor senki nem köszön, nézed, ahogy feléd kocog a közöny, lehorgasztott fejjel, kábán közelít, majdnem beléd botlik, rád sem hederít... Most meg szelíd visszhang koppan köveken, elhal öled tompa zsibo... |
Következő