| Kosztolányi Dezső : Párbeszéd magammal |
2021-07-07 20:23:24 |
| Kosztolányi Dezső : Párbeszéd magammal És sokszor megfogom a kezedet, akárcsak egy idegenét, és sokszor a szemedbe meredek, és a szemed egy kút, hideg, setét. És mély. És sokszor látlak ágyadon, ha átkarol a fájdalom, s mégis márványhideg az arcom, s mikor te alszo... |
| Te vagy a cél! |
2021-02-20 21:19:52 |
| Te vagy a cél! Békességed, mint a folyóvíz, körülvesz és ölelve ringat. TE vagy a Cél, TE vagy a partja az álmaimnak. TE jössz felém a holnapokban, TE integetsz tűnt napjaimból, Hozzád fogok elérni egyszer a földi lét határain túl, szegényen is gazdag reménnyel, fáradtan is örömre frissen. Lelkem kitör únt börtönéből, hogy szüntelen ujjongja: ISTEN! Füle Lajos... |
| Havas Éva versei |
2019-07-03 19:00:17 |
| HAVAS ÉVA VERSEI Havas Éva (1958. október 7. - ) egyedülálló, de lélekben még "kapcsolatban" - és talán ez már így is marad... Egy örök álmodozó... ... |
| Füle Lajos versei |
2019-02-24 20:30:47 |
| FÜLE LAJOS VERSEI Füle Lajos ( Cegléd, 1925 - 2015. április 19.) Ybl-díjas építészmérnök, református költő. Noha iskolás kora óta írt verseket, a lelki ébredését követően kezdte megtalálni azt a medret,... |
| Csorba Győző - Válogatás |
2019-01-30 18:30:36 |
| CSORBA GYŐZŐ VERSEI Csorba Győző (Pécs, 1916. november 21. - Pécs, 1995. szeptember 13.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Költészete a... |
| Csiki András |
2019-01-28 16:00:42 |
| CSIKI ANDRÁS Csíki András (Nyárádszereda, 1980. november 27. -) erdélyi költő. ̶... |
| Ha bíztató mosollyal integetsz . |
2018-10-16 08:05:07 |
| Tudod , ha írsz s szeretsz , ha biztató mosollyal integetsz , a szívemben újra pezsdül az élet : felvidul a test , a lélek . Tudod , ha írsz s szeretsz , s a múltból vidáman integetsz , a boldogság színes rózsáit szedem , melyek kibomlanak szép szerelmeden . Tudod , ha írsz s szeretsz , kacsintva szemembe nevetsz , múlté minden bánatom . Kez... |
| Miért van |
2018-06-27 17:51:19 |
| Kun Magdolna Miért van, ha meglátlak, fejet hajt az idő, és olyanná válok, mint egy kiskamasz, ki az első csókot tanulja, az első bókot várja a virágzó park nyárfáinak lombjai alatt. Miért van, hogy melletted kortalan az élet, a legszürkébb nap is színes, árnytalan, és a legsivárabb mező is aranykalászt hullat, mikor lépteim, lépted nyomdokában van. Miért hallom... |
|
Következő