| Az irgalmas samaritánus Lukács 10,25-37 Halálra sebzetten és összezúzva, tépve Haldoklom, s epedek. Már arcom is fakul, A bágyadt szív megáll. A test a porba hull, A lélek elalél ezer kemény ütésre. Dermedt már minden ér. Elhalt szájam nyögése, A halál itt lebeg. Fölfoghatatlanul Súlyos a fájdalom... Oh, Jézus, drága Úr, Elmennél mellettem, Te is, reám se nézve,... |
Következő